Kié az egri bikavér?
Kié az egri bikavér védjegy? Az Egerviné, amely már a hetvenes években is forgalmazott és exportált ilyen névvel bort a környező országokba, vagy az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsáé, amely szerint a név közösségi tulajdon?
Az egri bikavér név körül hónapok óta állóháború folyik az Egri borvidéken.
Heves megye székhelyén az elmúlt hét végén tartották az egri bikavér ünnepét. A Szent Donát-napi vigasságon tizennégy sátorban kóstolhatták meg a borszeretők a méltán híres nedűt. A borászatok többsége az évjárat feltüntetésével különböztette meg a fajtán belüli borokat, de akadt, aki egri bikavér selection vagy épp az egri bikavér birtokbor elnevezést használta. Tarsoly József egri hegybíró szerint a borünnepet kissé beárnyékolta, hogy a szóvédjegy birtoklásáról nemrég vitájuk támadt a térség legnagyobb borforgalmazójával, az Egervin Zrt.-vel.
- Az egri bikavér elnevezés közösségi tulajdon, s a hegyközségi tanács birtokolja - mondta Tarsoly József. Majd úgy folytatta: - A név első eleme, az "egri" földrajzi név, amely a terület egészét jelenti, nem sajátíthatja ki egyetlen cég, a "bikavér" pedig a borfajtát jelöli, így szigorú előírásokhoz kötött a használata. Magyarországon csak két borvidék, az Egri és a Szekszárdi használhatja a bikavér elnevezést. Elképzelhetetlen, hogy Villányban vagy Tokajban így nevezzenek bármilyen borfajtát.
A hegybíró szavai szerint az utóbbi években több kisebb pincészet is megerősödött annyira, hogy külföldön is megjelenhessen termékeivel a különféle szakboltokban.
- Mivel drágább, minőségi borokról van szó, ritka, hogy nagyobb tételben, hipermarketek polcain találkozzunk Franciaországban vagy Ausztriában a bikavérrel, de akadnak külföldön is vinotékák, ahol rájuk bukkanhatunk - folytatta Tarsoly József. - Épp ezért elfogadhatatlan az Egervin törekvése, hogy egyeduralkodóként használja, különösképp az Európai Unió tagállamaiban, ezt a nevet. Az európai védjegyekről egyébként a spanyolországi Alicantéban döntenek: amennyiben az Egervin kérelme az unió hivatalos közlönyében megjelenik, a hegyközség jelezheti a kifogását.
Pelle Béla, az Egervin borászati üzemvezetője negyvenhárom esztendeje dolgozik a cégnél, korábban minőségbiztosítási vezetőként maga is sokat tett azért, hogy az egri bikavér név ne csak Magyarországon, hanem külföldön is széles körben ismert és elismert legyen.
- A hetvenes évektől kezdtük levédetni a márkaneveinket főként Európa országaiban, de később az Egyesült Államokban is - mondta Pelle Béla. - Akkoriban még nem dúlt a maihoz hasonló, elszánt üzleti harc jogokért, nevekért, s a marketingeszközök is szegényesebbek voltak. Jó néhány saját márkanevünk megvédésére épp ezért mi magunk sem fordítottunk elég figyelmet. Így vesztettük el például a Merengő, a Törökverő vagy az Eger csillaga szóvédjegy kizárólagos használatának a jogát, s ma számos borász e nevek alatt forgalmazza borait.
Kétségtelen, hogy külföldre ma is az Egervin szállítja a legtöbb egri bikavért: a hatvanas évek közepén 2000 hektolitert adtak el belőle itthon és a határokon túl, napjainkban viszont ennek a tízszeresét fogadja a piac. Az Egri borvidékről egyébként évente összesen 80 ezer hektoliter bikavér kerül forgalomba.
- Elfogadjuk, hogy a hegyközségek 1997-es megalakulásával a korábbi jogaink egy része sérült, s nem lehetünk egyedüli használói az egri bikavér névnek - fogalmazott Pelle Béla. - Az európai közösségnél nem is ezt a szóösszetételt szerettük volna levédetni, hanem azt az arculatot és azt a címkét, amely minket e borfajtánál jellemez. A pergamenes hatású, egervines bikavércímkét még évekkel ezelőtt terveztük, amikor a cég Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát néven futott. Ma is őrizzük az első változatot. Tavaly novemberben adtuk be a kérelmünket ennek a címkének a megvédésére, amelyben valóban szerepel az egri bikavér elnevezés. Ám mi nem kértük a szóvédjegy kizárólagos használatának a jogát.
Az üzemvezető hangsúlyozta: a bikavér készítése közben maguk is az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának előírásait követik, amely meghatározza, milyen fajtákból, milyen arányban lehet előállítani ezt a borfajtát. A hegyközséggel továbbra is együttműködnek az egri bor jó hírének megőrzéséért. Azt viszont Pelle Béla szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Egervin az elmúlt harminc-negyven évben, 28 országban levédette saját márkájú termékeit, s ezek a jogok nem vesztek el azzal, hogy a hegyközségek tíz éve megalakultak. Ennek ellenére nem céljuk, hogy viszályt szítsanak, inkább azt szeretnék, ha minden olyan bortermelő, aki egri bikavért állít elő, e fajta jó hírnevét öregbítené.
