Bár sokan nem is gondolnánk, Bécs Ausztria legkisebb borvidéke, hiszen már a belváros szívében, a Schwarzenbergplatzon is láthatunk néhány tőke szőlőt, de a külkerületekben, Heiligenstadtól Nussdorfon keresztül Sievering és Grinzingig, ameddig a szem ellát, a domboldalakat - mintegy 700 hektáron - szinte teljesen beborítják a szőlősorok. Az itteni bor megkóstolásának legjobb módja, ha beülünk egy Heurigerbe, ahol italunk mellé számtalan házi finomságból is válogathatunk. |
Nem újkeletű történet ez. Így volt már Probus császár uralkodása alatt is, aki Vindobona (Bécs latin neve) területén a szőlőművelést egyáltalán engedélyezte. A bortermelés virágzott, a középkorban pedig kialakult az a szokás, hogy a szőlő levét erre az erre a célra kialakított borkimérő helyeken, a zöldvendéglőkben, azaz Heurigerekben értékesítsék. Ezt a jó szokásukat a bécsiek máig megtartották. A termelői borkimérés üzemeltetését II. József császár 1784-ben kiadott rendelete tette lehetővé. A borosgazdák ennek értelmében saját termelésű boraikat a pincéjüknél helyben értékesíthették. Az első Heurigerek valamikor a XV. század hajnalán kezdtek működni, ugyanarról az ültetvényről származó, több fajta egybeszüreteléséből készült vegyes bort mértek, az úgynevezett "Gemischter Satz"-ot. (Nincs ebben semmi különös egyébként, annak idején Somlón is ugyanígy egybeszüretelték a különböző fajtákat.) A Heuriger szó egyszerre jelenti a borkimérés helyét és az újbort, amit a szüret napjától elvileg a következő év végéig lehet értékesíteni. Buschenschank Nálunk is akad egy-két Heuriger jellegű borkert Sopronban és környékén, ahol fénykorukban leginkább Buschenschanknak hívták őket. Az egykori soproni Poncichtereknek nevezett, 19. századi, németajkú gazdák egy évben két héten keresztül mérhették ki boraikat saját házaik alá épített pincéikben. A kapuban "kifüggesztett" fenyőág jelezte a "Buschenschankot ", vagyis azt a tényt, hogy a háznál bort értékesítenek. A vörös szalagos értelemszerűen vörösbort, a fehér szalaggal megfogatott faág fehérbort jelölt. Manapság egy-egy rendezvény alkalmával igyekeznek feleleveníteni a Buschenschank-Heuriger életérzést.
Egyszerű, de nagyszerű Bécsben másképpen van. Ott minden hétvégi kirándulás nélkülözhetetlen része a Heuriger-látogatás, ami nem keverendő össze azokkal az alkalmakkal, amikor elmegyünk egy pincelátogatásra egy-egy borászhoz. Mi is gondoltunk egyet, és "kiugrottunk" Bécsbe, hogy kipróbáljunk egy-két autentikus Heurigert. Az egyik pillanatban még a belváros forgatagában voltunk, majd a Schottentornál fölpattantunk a 38-as villamosra, amely komótosan, jó nagy pihenőkkel, de még így is alig fél óra alatt kidöcögött a zöldbe. Autóval persze sokkal rövidebb, de a bécsi villamosozás élményét nem érdemes kihagyni.
A délre néző domboknak, illetve a pannon klíma befolyásának hála, érett, testes, kellemes savkultúrájú borokat lehet errefelé készíteni. Az alsóbb régiók zsíros-agyagos talaján otthonosan mozog a zöldveltelíni meg a rizling, ahogy pedig egyre följebb caplat az ember, a Mitterwurzergassétól fölfelé eső parcellákon egyre több kőbe botlik. A soványabb talajon olajosabb struktúrát épít magának a szőlő, fent a dombtetőn pedig a meleg években biztonságosan beérik a két ízig-vérig osztrák fajta: a Zweigelt-féle zweigelt és a Müller-féle blauburger. Amúgy egyre több kékszőlőt látni a dombokon, az elmúlt időszakban ugyanis a Heuriger-látogatókban olthatatlan vágy ébredt a vörösborok iránt. A Weinbau Zawodsky az egyik legjobb Heuriger errefelé. A büfé teljes gőzzel üzemel, a szemünk elé táruló látvány lélegzetelállító: pirosra sült malacpecsenyék, gömbölyded zsemlegombócok, sült és rakott zöldségek, sajtok, sonkák és savanyúságok sorakoznak a pult mögött, és csak fizetés után, a blokkon szerényen megbújó információból derül ki, hogy mindez ráadásul bio.
Neustift am Walde valódi Heuriger paradicsom, tucatnyi pince-borozó kombináció sorakozik erre. Itt a Weinhof Zimmermannt érdemes fölkeresni. A veltliner gazdag és olajos, a rajnai színtiszta szőlőlé, jóformán csak alkoholtartalomban különbözik a Traubensafttól, amit a gyerek kap. Itt a Gemischter Satzot, vagyis az egybeszüretelt zweigeltet is próbára tettük, majd a sajtok, sonkák, fasírtok és malacsültek után megpróbálkoztunk a Strudelekkel, azaz rétesekkel is. forrásom a Deluxe Magazin |