A kontakt készítmények szerepe a szőlőperonoszpóra elleni védekezésben
A peronoszpóra a 2004-es esztendőben az esős május–június miatt inkább a korai fürtfertőzés kapcsán okozott gazdasági károkat azokban a gazdaságokban, ahol megcsúsztak a védekezésekkel vagy nem megfelelő fitotechnikát, készítményeket választottak!
A július–augusztusban szárazabbra forduló időjárás miatt a későbbi zoospórás fertőzések országosan már nem voltak jelentősek, tehát aki a tavaszi permetezéseket jól időzítve végezte, az hatékonyan vette fel a harcot e kórokozó ellen. Mivel nagymértékű oospórás áttelelésre számíthatunk a nagy, tartós fagyok (–20 °C) hiánya és a sok téli csapadék miatt (hegyvidéki szőlőkben), ezért fel kell készülnünk idén is a kórokozó elleni kiemelt védelemre.
Néha a mediterrán légáramlatokkal Magyarországra érkező zoospórák okoznak nyár folyamán komoly fertőzéseket, melyek csírázásához elég egy harmatképződés vagy pár mm csapadék.
Mivel a szőlő fitotechnikai műveleteinek (hajtásválogatás, csonkázás) kiemelt jelentősége van a szőlőültetvény kedvező mikroklímájának kialakításában, ezért a 3 fő gombabetegség (peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész) fertőzése szempontjából a másik legfontosabb termesztéstechnológiai elem a növényvédelmi kezelések mellett (relatív páratartalom, levélfelületnedvesség időtartama stb., kontakt készítmények borítottsági értéke).
Rosszul vagy nem időben történt fitotechnikai műveletek a védekezések hatékonyságát jelentősen ronthatja.
A növényvédelmi kezelések felszívódó blokkja (Strobilurinok és triazolok váltott alkalmazása virágzáskor) előtt, után és közben se feledkezzünk meg kontakt készítmények használatáról a peronoszpóra elleni védelemben, hiszen fokozzák kombinációban a rezisztenciatörést és időben kijuttatva megakadályozzák a rajzóspórák fertőzését, hatékonyabbá és jövedelmezőbbé teszik a védekezéseket (1. ábra).
Az első peronoszpóra elleni gombaölőszeres permetezéseket célszerű korszerű, esőálló, kontakt anyagokkal kivitelezni május első dekádjában 10–20 cm-es hajtásállapotban (Funguran-OH 2-3 Kg/ha, Mycoguard 500 SC), mert a kis lombfelületet hatékonyan még be tudjuk vonni. Rézkészítmények esőállóságával kapcsolatban újabban sok új információ látott napvilágot forgalmazói körökben, de hazai NTSZ által végzett esőállósági vizsgálatokat (ventúria, fitoftóra ellen) eddig csak az Arysta-Agro Magyarország Kft. publikált, melyek a honlapunkon (www.arysta-agro.hu) megtekinthetők.
A rezes permetezéseknek bortechnológiai vonatkozások miatt szerepe lehet a zárópermetezésekben, mert számos borélesztőenzim katalizátora a réz. Ekkor a zsendüléskor elvégzett rezes permetezések gátolják a késői fertőzéseket és evvel az oospórák kialakulását a levelekben, csökkentve ezzel az áttelelő inokulum mennyiségét.
A virágzáskori permetezésekben a strobilurinok kombinációs partnere általában a folpet és a kaptán (Captan 50WP, Orthocid 2-3 kg/ha). Ezek a ftálimidszármazékok gátolják az oxidatív foszforilációt és a NADH oxidációját, a gombasejtek mitokondriumainak membránrészében lezajló reakciókban is zavart okoznak.
Több ponton fejtik ki hatásukat és a peronoszpórán kívül a szürkepenész virágfertőzése elleni küzdelembe is besegítenek.
Amennyiben igen sok csapadékra számíthatunk a virágzási időben vagy utána, a felszívódó készítményeket klórtalonillal egészítsük ki (Mycoguard 500 SC 2-3 l/ha).
Előnye, hogy nem alakul ki könnyen rezisztencia a klórtalonillal szemben és igen rossz vízoldékonyságú molekula, ezért a levél epidermiszén úgynevezett klórtalonil-depókat képez (2. ábra). Ezekből a depókból az újra-
nedvesedések hatására (harmat, néhány mm-es eső) folyamatos, hosszú idejű hatóanyag-eloszlást biztosít. Esőállósága és hatástartama a kontakt peronoszpóra elleni készítmények között egyedülálló! A Mycoguard 500 SC használatakor figyelembe kell venni, hogy egyes kékszőlő-fajták érzékenyek lehetnek a hatóanyagra.
A kijuttatástechnika (fúvókaméret, haladási sebesség, kompresszió megválasztása stb.) igen fontos paraméter ezen kontakt anyagok peronoszpóra elleni hatékonyságában, hiszen a kórokozó a sztómákon keresztül jut be a szőlő levelébe és a bogyóba.
Mivel a levél fonákján ezerszer több sztóma található, mint a levél színén, érthető, hogy miért fontos mindkét levéloldalra, de főképp a fonáki részre egyenletesen kijuttatni ezen kontakt anyagokat. A fiatal bogyókon is több sztóma található, mint az idősebbeken, ezért okozhat nagyobb fürtkárt a rosszul kivitelezett virágzáskori permetezés.
A felsorolt kontakt hatású készítmények szőlőben és gyümölcsösben beiileszthetők az integrált növényvédelmi programokba. Használatuk előnyei az alábbiakban foglalhatók össze:
• kedvező ár/érték arány,
• szisztemikus hatóanyagok kívánatos partnerei,
• antirezisztencia programok nélkülözhetetlen elemei,
• az intenzív növekedési szakasz előtt és után önmagukban is eredményesen használhatók.
Vitéz Péter
