| |||||
Erdő Péter bíboros közéleti személyiségekkel és üzletemberekkel társulva kíván lendíteni a magyar bormarketing ügyén - tudta meg a Heti Válasz. A mások mellett Csányi Sándorral, Demján Sándorral és Lomnici Zoltánnal fémjelzett kezdeményezés gazdasági hasznot hozhat, és persze nem árt az egyház hírnevének sem. Hiányzó marketing A Vinum Primatis kezdeményezéssel az egyház nem tesz egyebet, mint beszáll a hazai bormarketingbe. A szőlőkultúra terjesztése, reklámozása régóta húzódó mulasztása az államnak, a kormánynak, az erre hivatott szervezeteknek. Két éve tucatnyi szakmai szövetség - köztük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Tokaj Vinum Hungaricum Egyesület és a Magyar Bor Akadémia - épp e célból alakította meg a Magyar Bormarketing Kht.-t, ám az érdemi tevékenység máig várat magára. A szakkonferenciákon vissza-visszatérő panasz, hogy borainknak nincs közös arculatuk, termékeinket a kelleténél kevésbé ismerik külföldön és fogyasztják idehaza, s akkor még nem emlékeztünk meg az ágazatra rossz fényt vető kóklerekről, hamisítókról. Egy szó mint száz: újra meg kell teremteni a magyar bort mint összetéveszthetetlenül egyedi márkát - hangzik el rendre a felkiáltás. A végrehajtás azonban minduntalan akadozik, s ennek egyik oka a források szűkös volta. Marketingszakemberek elrettentésként szokták idézni a vérfagyasztó tényt, hogy 2005-ben a bor reklámozására a több mint száz hirdető összesen alig fordított többet kétszázmillió forintnál, miközben egy valamirevaló sörgyár egyetlen nyári kampányára többet költ. Tervek tehát még csak-csak volnának - az egységes kiállás mellett például a fröccskultúra népszerűsítésére vagy a pezsgővel kötendő "stratégiai szövetségre" -, ám hiába a legjobb ötletek, ha pénz hiányában nem lehet megvalósítani őket. Az ügy késlekedése tavaly már-már botrányos méreteket öltött, a híradások pedig egész 2006-ban arról szóltak, hogy a bormarketing, úgy, ahogy van, megfeneklett. A kormány ugyanis eltörölte a bor minden literje után fizetendő nyolcforintos jövedéki adót, ám késlekedett annak a törvénynek az elfogadásával, mely szerint ezt a tételt - ugyanakkora összeggel - a forgalomba hozatali díj váltja ki, amit minőség-ellenőrzésre és marketingre fordítanak. A rendelkezés aztán idén március végére nagy nehezen megszületett. A remények szerint ebből a forrásból évente 1,5 milliárd forintot lehet majd költeni a célra, ez a pénz azonban - a forgalom alapján történő, utólagos befizetések miatt - legkorábban 2007 végén áll rendelkezésre. A borászok ezért azt tervezik, hogy addig is, önkéntes alapon, literenként egy forinttal járulnak hozzá termékeik hazai és külföldi megismertetéséhez. Bencés brandépítés A rendszerváltás utáni Magyarországon az egyházi közösségek közül a bencés szerzetesek kezdtek először borászattal foglalkozni. Nem a nulláról indultak, hiszen a rend pannonhalmi monostorának 1945-ig önálló pincészete és szőleje volt. Ennek az államosítás következtében elveszett birtoknak egy részét vásárolták vissza 2003-ban, hogy - a Magyar Külkereskedelmi Bank résztulajdonlásával - egymilliárd forintos beruházással létrehozzák a Pannonhalmi Apátsági Pincészetet. (A beruházáshoz az apátság az MKB-tól kedvezményes agrárhitelt kapott, az uniós agrárforrások közül pedig a SAPARD-pályázaton nyertek el százmillió forintos vissza nem térítendő támogatást.) A több mint negyvenhektáros birtokon az első szüret után 30-40 ezer palackba került bor a vidék jellegzetes fajtáiból - rajnai rizling, sauvignon blanc, fűszeres tramini, illetve merlot és cabernet franc -, de a tőkék beálltával ennek közel tízszeresére számítanak. A pincészet a kezdeti években értelemszerűen veszteséget termelt, de a bencések és nem mellékesen a bank vezetői azt remélik, hogy 2008-tól már szolid nyereségre is szert tehetnek. A befektetés megtérülését az üzleti terv szerint 2012-re várják. Ehhez persze a hazai vásárlók mellett minél inkább meg kell nyerni a lengyel, svájci és német piacokat, mely törekvésben a Budapest Bortársaság segíti a főapátságot. A bencés brandépítés jegyében az utóbbi években bővült a termékcsalád, s piacra dobták az ősi pannonhalmi recept alapján készülő likőröket is. A tevékenységben korábban a Zwack Unicum Rt.-vel álltak együttműködésben, ám miután a rend úgy látta, a cég nem kezeli édesgyermekeként a szerzetesek italát, váltottak. Ma az Agárdi Pálinkafőzdével készítik a keserű-, gyógynövény- és meggylikőröket, melyek - a borokhoz hasonlóan - már több rangos versenyen előkelő helyezéseket értek el. Ugyancsak a hírverést szolgálja, hogy Pannonhalma már évek óta otthont ad a térségi kulturális fesztiválnak, ahol idén április végén is felvonultatták a bencések borait. |
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2007.05.02. 19:49
Príma(s) bor bővebben... 2007.05.02
Címkék: bor pince borászat
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://borhirek.blog.hu/api/trackback/id/tr3266410
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.