A szőlőből készült nemes italnak mindig komoly riválissal kellett szembenéznie, a különböző praktikákkal, adalékokkal, színezékekkel „kezelt”, feljavított vagy mesterségesen „csinált”, bornak csúfolt hamisítványokkal, melyek fogyasztása még a mai napig kísérti és megkeseríti a borászok, borkedvelők mindennapjait. A tisztes termelők állandó harcot folytatnak azok ellen, akik a gazdasági előnyszerzés érdekében nem riadtak vissza a fogyasztók és borászok megkárosításától. A magyar szőlőművelők mindig is élenjártak ebben a küzdelemben. Kezdetben a szokásjog alapján kialakított hegyrendek, majd az 1893-ban a nemzetközi szinten elsők között megalkotott bortörvény és az 1894-től hatályos első hegyközségi törvény ennek kiemelkedő állomásai.
Hamisított bor az, mely lényegileg a szőlő levéből vagy természetes borból készül ugyan, de olyan alkotórészeket is tartalmaz, melyek a természetes borokban nem találhatók. A mai jogkövető ember számára borhamisítás fogalma a jogi szabályozás be nem tartását jelenti. A jelenleg hatályos bortörvény – a 2004. évi XVIII. trv. 15. § (1) – kissé nagyvonalúan hamisítványnak tekint minden olyan bort, melyet nem a jogszabályok előírásainak maradéktalan betartásával készítettek. A borhamisítás és a hamis bor fogalmában kissé összemosódik a termékhamisítás fogalma is.
A jogszabály alapvetően két nagy csoportra bontja a hamisítványok fajtáit:
- Nem megengedett anyagok használata (víz hozzáadása, szintetikus színezékek, mesterséges édesítőszerek, glicerin, izocukor, természetes színezékek, nem megengedett tartósítószerek hozzáadása, egyéb gyümölcsborral történő keverés).
- Megengedett anyagok használata nem megengedetett mennyiségben (must túljavítása, édesítés nem megengedett mértékben, savtartalom növelése).
Mindezek kiegészülve hamis vagy megtévesztő megjelöléssel, és a számlanélküli forgalmazással gazdasági hatásukat tekintve azonosak, de pl. élelmezés-egészségügyi szempontból eltérő veszélyekkel járnak.
A hamisítás elleni küzdelemben ma már nem elegendő az érzékszervi vagy az analitikai minősítésekre alapozni, bizonyos esetekben csak az adminisztratív ellenőrzésekkel kiegészítve lehet a kívánt eredményt elérni. Miként a hamisítók visszaszorításához a termékpálya szereplőinél is több szintes, összehangolt tevékenységre van szükség:
- A jogalkotók feladata az egyértelmű és betartható szabályok megalkotása, aktualizálása.
- Az ágazatirányítók feladata az intézményrendszer, a gazdasági és jogi szabályzórendszer működtetése.
- A termelők feladata a jogkövető magatartás mellett az önigazgatás eszközeivel a hitelesség megalapozása (pl. származásigazolás rendje) és a termékpálya áttekinthetőségének megteremtése (pl. nyilvántartások pontos vezetése, adatszolgáltatás
- Az ellenőrző hatóságok feladata a termékminősítés, a termék-előállítás és forgalmazás ellenőrzése, a jogszabályba ütköző cselekmények feltárása és szankcionálása és az ellenőrzések eredményeiről a hiteles tájékoztatás.
Hazánkban a borászati hatósági feladatokat az MgSzH Központ Borminősítési Igazgatósága látja el, így hatáskörébe tartozik a borhamisításokkal kapcsolatos állami feladatok ellátása is.
Tevékenységét az alábbi jogszabályi háttér alapján végzi:
- 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról (Bortörvény);
- 274/2006 (XII. 23.) Kormány rendelet;
- 94/2004.– 104/2004. (VI. 3.) FVM rendeletek;
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási eljárás rendjéről (Ket.).
A Borminősítési Igazgatóság feladatait a Borászati Hatósági Osztály, a Borellenőrzési Osztály és az akkreditált Vizsgálólaboratórium (Belföldi Borok Vizsgálati Laboratóriuma, Export-Import Borok Vizsgálati Laboratóriuma, Műszeres Analitikai Laboratóriuma) útján látja el. A Bortörvény a borászati hatóság feladatait részletesen meghatározza, ezen belül ellenőrzési kötelezettséget is előír.
Legfontosabb ellenőrzési feladatok:
- borászati termékek származásának, eredetének és minőségének ellenőrzése az előállítás és forgalmazás területén,
- borászati technológia ellenőrzése,
- csomagoló, kiegészítő, segéd- és adalékanyagok ellenőrzése,
- borászati üzem jogszerű működésének ellenőrzése,
- szakmai nyilvántartások ellenőrzése, beleértve a származási bizonyítványok valóságtartalmát is,
- a borászati termékek összetételének vizsgálata, jogszabályi előírásoknak való megfelelése.
A hagyományos értelemben vett borhamisítások kimutatása komoly feladatok elé állította a borászati kémia területén dolgozó kutatókat. Az utóbbi években az élelmiszeripar területén egyre általánosabbá vált az alacsonyabb rendszámú stabil izotópok mérésén alapuló minőségvizsgálat.
A borászati analitika területén elsődleges jelentőségű a borok autentikusságának vizsgálata, amelynek során igazolható, hogy a bor megfelel a címkén deklaráltnak (minőségi kategória, cukoreredet, földrajzi eredet, évjárat, szőlőfajta).
A mustban és borban az etanol, cukor és víz 2H illetve 13C és 18O stabil izotópjainak vizsgálata kulcsfontosságú szerepet játszik a hamisítás kimutatásában, úgymint a mustcukrozás, a vízhozzáadás, vagy a cukorral történő édesítés mértékének meghatározása. A 2H -NMR spektroszkópia segítségével, a természetes anyagoknak a szintetikus termékektől való megkülönböztetése lehetővé vált, ezáltal meghatározható a termékek pontos biológiai eredete is.
A mérést kiegészítő IRMS (Isotop Ratio Mass Spectrometry) vizsgálatok (13C/12C, 18O/16O) további információval szolgálhatnak a biológiai, illetve földrajzi eredet meghatározásához.
Ezen módszerek hiteles felhasználása természetesen komoly adatbázis meglétét igényli, ezért az európai uniós országok összefogása révén, a 2348/91/EGK rendelet értelmében megkezdődött az teljes uniós adatbázis elkészítése, intézményrendszerének kiépítése (JRC, Joint Research Centre European Union).
Magyarországon Igazgatóságunkon 2001. év márciusa óta folynak SNIF-NMR (Site specific Natural Isotopic Fractionation) vizsgálatok, és az uniós együttműködések keretében a magyar borok tekintetében már 10 évjáratra rendelkezünk adatbázissal.
Az egész ország területén 2008-ban 8 fő borászati felügyelő végezte az ellenőrzéseket, létszámunk a bor forgalomba hozatali járulék címén befizetett összeg egy részének felhasználásával jelenleg 13 főre bővült.
2007. évben az ellenőrzött tételek 45,3%-a, 590 db volt kifogásolt. Összetétel miatt 278 db, jelölési hiba miatt 262 db, mikrobiológiai hiba miatt 87 db, és érzékszervileg 388 db nem felelt meg. Egy tételnél több hiba is lehetett. A 2007-2008. évi vizsgálati statisztikát az 1. számú táblázat szemlélteti.
1. számú táblázat: Vizsgálati statisztika 2007-2008.
A jogszabálysértések miatt 4 borászati üzem működési engedélyét visszavontuk, 6 üzemet ideiglenesen 30 napra bezárattunk. A vámhatóságnak 26 tételt a jövedéki törvény megsértése miatt a jövedéki törvény előírásának megfelelően átadtunk. 286 tétel esetében szabtunk ki minőségvédelmi bírságot, összesen 91.404.800 Ft értékben.
2008. évben jogszabálysértések miatt 13 üzemet ideiglenesen 30 napra bezárattunk. A vámhatóságnak 24 tételt a jövedéki törvény megsértése miatt, a jövedéki törvény előírásának megfelelően átadtunk. 515 tétel esetében szabtunk ki minőségvédelmi bírságot, összesen 162.810.270 Ft értékben.
A magyar borok minősége és a borászatok jogkövető magatartása az utóbbi évtizedben folyamatosan javuló tendenciát mutat. A hiányosságok nagy része már „enyhe” kategóriába tartozik: rossz címkefelirat, magasabb kénessav tartalom, ízhiba.
Továbbra is gond az illegális kereskedelem, ahol a nem megfelelő minőségű borok döntő hányadát forgalmazzák. Sajnos az itt feltárt jogszabálysértések alapján az igazságszolgáltatás nagyon gyenge hatásfokkal működik, ami nem rettenti el a jogszabálysértőket.
A hamisítás elleni küzdelem fontos elemei a nyilvánosság, a pontosság és a tájékoztatás. A külföldi borok fokozott térnyerése miatt fontos ezek felhasználásának rendszeres, visszatérő ellenőrzése, a hatályos előírások betartatása.
A termékpálya szereplők hatékony együttműködésének feltételei a közös érdekek felismerése, az egységes ellenségkép kialakítása, az egyenjogúság és az összehangoltság.
A borhamisításokkal szembeni küzdelem feladata a termelői érdekképviseleteknek és a fogyasztóknak valamint az ellenőrző hatóságnak is, hogy végül a fogyasztók élelmiszerbiztonsági szempontból megbízható és a termék címkéjén feltüntetett jelzésnek megfelelő minőségű borászati terméket tölthessenek a poharukba.
Horváth Csaba, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Kunszeri Miklós, MgSzH Központ BI
Barátossy Gábor, MgSzH Központ BI
