Vigyázzunk a pálinkára!
Huszonhárom főzde, négy nap és több mint háromszázféle pálinka – a Budapesti Pálinkafesztivál tömören, számokban. A fesztivál olyan rendkívüli kínálattal bírt, amilyennel még sohasem találkozhatott egy helyen az egyik becses hungarikumunkat, a pálinkát igazán kedvelő közönség. Mi is ott jártunk a pálinkafesztiválon, amelynek egyik legfontosabb témája az volt, hogyan különböztessük meg a pálinkákat az annak látszó szeszes italoktól.
Sokszor ugyanis csak azt hisszük, hogy pálinkát iszunk: ha egy kicsit jobban vizsgálódni kezdünk, könynyen kiderülhet, hogy az ital tiszta szeszt, aromát, ízfokozót, karamellt, színezéket vagy más segédanyagot is tartalmaz. Márpedig ez esetben nem joggal nevezi készítője pálinkának. Az igazi pálinka ugyanis csak gyümölcspálinkát, az annak alapjául szolgáló gyümölcs aszalványát – ágyként – és vizet tartalmazhat, semmi mást.
A pálinka további jellemzői közé tartozik az is, hogy Magyarországon termesztett, kiváló minőségű, válogatott gyümölcsök lepárlásával készítik el, egyedi érékeket hordoz, amelyek a pálinkát főző mesterre utalnak, őrzik az ő ízlésvilágát, szakmai elhivatottságát és elkötelezettségét. Egy ilyen pálinkát megszagolva tiszta, a gyümölcsre jellemző virágos, fűszeres illatokat érzünk.
A pálinkát 18-20 fokon érdemes fogyasztani, ekkor ugyanis szépsége és gazdagsága kiteljesedik, és a harmonikus, karakteres hosszan tartó gyümölcsös ízek meg is maradnak a szánkban. Az igazi pálinka hungarikum, mértékletes fogyasztása pedig egyáltalán nem egészségtelen, sőt, élményt nyújt, míg a különböző pálinkautánzatok nemcsak hogy kellemetlen ízűek, de még egészségtelenek is.
Nem mindig van alkalmunk arra, hogy a pálinkásüveget kezünkbe véve annak hátoldalán a címke segítségével bizonyosodjunk meg arról, hogy valóban igazi pálinkát kaptunk-e, ilyenkor segíthet a szárazpróba. Pár cseppnyi pálinkát kell kézfejünkre csöpögtetnünk: ha a gyümölcsre jellemző lekváros illatokat érezzük, pálinkával van dolgunk, azonban ha utánzatot kaptunk, az illatok el fognak illanni.
Hazánknak pedig nem is volna szüksége ezekre az utánzatokra, bővelkedik ugyanis kiváló pálinkákban. Ezek között is külön csoportot képeznek az eredetvédett pálinkák: ebbe a körbe tavaly öt pálinka tartozott, név szerint a békési szilvapálinka, a gönci barackpálinka, a kecskeméti barackpálinka, a szabolcsi almapálinka és a szatmári szilvapálinka. A földrajzi név megnevezésükben azt jelzi, hogy valamely régiónak, egy földrajzi helynek meghatározó termékei, ebből az adott régióból származnak, és sajátos, különleges és magas minőségük ezen régió tulajdonságainak köszönhető. A védettség nem egyetlen főzde termékeit illeti meg, hanem az adott területen a termékleírás alapján előállított összes pálinkára vonatkozik.
A pálinkát – azaz az élet vizét – mint megnevezést egyébként az Európa Unió jogszabályainak megfelelően csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg e kitételeknek, csak szeszes ital néven kerülhetnek forgalomba. Már csak emiatt is érdemes lenne vigyáznunk arra, hogy ne csak a neve, hanem maga az ital és annak hírneve is tiszta maradjon.
És hogy miért az élet vize? Károly Róbert magyar király feleségének köszvényét nem mással kezelték, mint égetett szeszes itallal, azaz pálinkával, amely jótékony hatása miatt kapta meg ezt az elnevezést.