Azon kívül, hogy reklámnak minősül, a palackokon felbukkanó apró, kerek címkék nagyon hasznosak lehetnek számunkra. Mit is jelölnek ezek? A legtöbb esetben valamilyen borversenyen elért eredményt, az Év Bortermelője/pincészete címet, vagy akár valamelyik szaklap ajánlását. Mindenesetre, ha már tudjuk, milyen célból vásárolunk bort, ezek a plusz információk segíthetik döntésünket. A legtöbb esetben olyan emberek véleményét tükrözik ezek a címkék, akik értenek a borokhoz és tapasztalatuk alapján mi is pozitív élményben részesülhetünk. forrásom a http://www.metropol.hu/mellekletek/vorosesfeher/cikk/357699A kaporszakállú herceg bora
Az úr 2005. évében született a kis zseni. Bizonyítványába az került: jó szülőktől (jó évjárat és jó fekvésű ültetvény) származik, tehetségesen fejlődik. Olyan ügyesen fejlődött a kis Merlot, hogy szülei benevezték őt a nagy megmérettetésre: fajtájának hazájába, Bordeaux-ba kellett utaznia, hogy megmutassa, ki is ő valójában.
Az úr 2008. évében a Challenge International du Vin határozata alapján, születetett Barrique Merlot de Korona Borház, nyakában hordhatja az egyik legrangosabb francia borverseny aranyérmét.
Nos, a mese eddig tartott. De milyen is a bor maga?
Többéves, érlelt borról lévén szó, ne felejtsük el megfelelő időben (legalább egy órával a fogyasztás előtt) kibontani a bort. Még jobb, ha karaffban hagyjuk ejtőzni az italt. Miután a levegő molekulái megfelelően összegabalyodtak a bor összetevőivel, bemerészkedhetünk e bor mesés birodalmába.
A kertkapu kitárása után elsőként egy kaporligetben találjuk magunkat, szinte ámulatba esve: hogy kerülünk ide, amikor az volt kiírva nagybetűkkel a kapura: VÖRÖSBOR? De baj nincs, a kapor nem tolakodó, sőt, remekül illeszkedik a többi ízhez és zamathoz.
Néhány perc elteltével meggy- és feketecseresznye-fák érett gyümölcsének illata érződik, majd kedves patakként elkezd áradni a bourbon-vanília, s érdekes módon rumos csokoládét találunk a parton kövek helyett.
Kíváncsi vagyok, hogy egy vagy két év múlva milyen arcát mutatja a bor. Azt azonban már most kijelenthetjük: ez egy remek tétel, és rendületlenül halad a csúcs felé. Ha tehetjük, ne várjunk kibontásával addig, míg kinő a kaporszakállunk, de azért érdemes belőle elrakni néhány palackkal.Kacsa és túrós csusza
És ha már párban az igazság: e bor remek kísérője lehet egy rózsaszín kacsasültnek. Ezúttal nem kell semmi flanc, se narancs, se más intenzív ízű mártás, csak bors, néhány zöldfűszer (a pácba tehető babélevél is). A zsírt serpenyőben kisütjük a kacsamellből, azután sütőbe vele alacsony hőfokra, lassú sütésre. Mennyei lesz.
Tehetünk egy próbát a kapros túrós csuszás harcsapaprikással is, érdekes kettőst alakíthat a kaporduó.A titok nyitja
Szabó Istvánt, a Korona Borház borászát arról kérdeztem, hogy az elsőként kitárulkozó kaporillat vajon a gyümölcsből vagy a hordós érlelésből származik-e. Szabó István szerint itt több folyamat együttes hatásáról beszélhetünk.
Egyrészt a merlot bír valamiféle, szinte meghatározatlan zöld illattal, ami a bor primer jellegét erősíti (maga a gyümölcs természetességéből adódódó illat- és zamatanyagok). Másrészt a kis tölgyfahordó miatt jelentős szekunder jellegről (a hordóból kioldódó molekulák nagy hatással vannak az érlelt borokra) is beszélhetünk. Elmondása szerint ennél a bornál már palackbuké is jelen van. (A több évig érlelt boroknál olyan jegyekkel is találkozhatunk, amelyek már a palackban alakulnak ki.)Bízhatunk a címkékben
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2009.02.04. 18:23
Egri Korona Borház
Címkék: eger korona borház bor
Valljuk be, néha már a hazai kínálatból is nehezen választunk bort, oly sokféle létezik belőle. A Korona Borház számomra több olyan bort is kínált már, ami ár-érték arányban igen pozitív megítélés alá helyezte a pincészetet. Most azonban egy olyan gyöngyszemre bukkantam, ami mostani érettségi állapotában mindenképpen megér egy mesét.
Borteszt: Egri Merlot 2005 barrique, Egri Korona Borház.
Egyszer volt egy leány, akit szerettem volna elvinni Gyöngyösre vacsorázni, de vágta közben az autópályán elcseverésztük az időt, és túlnyargaltunk a megfelelő leágazáson. Így sikeredett egyszer csak rátalálnunk az Egri Korona Borházra, Demjénben. Életem egyik legjobb harcsapaprikásos túrós csuszája után bizony azt gondoltam, hogy ennél jobbat nem kaphatok már a borháztól. Be kell ismernem, tévedtem.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://borhirek.blog.hu/api/trackback/id/tr67922819
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.