Az egyesület borászai (Fotó: Geönczeöl Attila)
Ünnepélyes keretek között alakult meg január 20-án Budapesten a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete. A tizenkét alapító taggal létrejött egyesület célja az anyaországon kívüli magyarok által lakott borvidékek szőlő- és borkultúrájának fejlesztése, a hagyományok felkutatása és megőrzése.

„A Kárpát-medence-szerte tevékenykedő borászok közös kezdeményezése az egyesület létrehozása. Célunk a borászok szervezett együttműködésének elősegítése a Kárpát-medencében. Elsősorban a közösségfejlesztést, valamint a borászok és borvidékek kölcsönös bemutatkozását segítjük elő” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Geönczeöl Attila  garamkövesdi borász, a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének főtitkára.

Az egyesület tagjai a határ túloldalára került egykori magyar borvidékek meghatározó borászai. Geönczeöl Attila mellett a Felvidéket a bélai Bott Frigyes és a kürti Sütő Zsolt képviseli. Az alapítók között vannak erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, érmelléki, illetve lendvai borászok is.  A Külhoni Magyar Borászok Egyesülete elnökévé Maurer Oszkár délvidéki borászt választották.

Mint a főtitkár elmondta: a Kárpát-medence borászatának feltérképezése, népszerűsítése, illetve a külhoni borvidékek fejlesztésének támogatása is a feladatok között szerepel. „Mindehhez elengedhetetlennek tartjuk a szigorú értelemben vett szakmai fejlesztéseken túl a gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási eszközök bevonását. A Kárpát-medence borvidékeinek, borászati vállalkozásainak megerősödése, önfenntartóvá válása erősíti a lokálpatriotizmust, a magyar identitást, a külhoni magyarság életerejét és önbecsülését” – hangsúlyozta.

A borszerződés Földművelésügyi Minisztérium, Budafok-Tétény Önkormányzata és a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete között (Fotó: Geönczeöl Attila)

Borszerződés a Kárpát-medence borvidékeinek fejlesztéséért

A szombati nap nem csupán az alapító okirat aláírásának jegyében telt. Az egyesület jogi személyként borszerződést írt alá a Földművelésügyi Minisztériummal és Budafok-Tétény Önkormányzatával. Az úgynevezett II. Borszerződés legfontosabb pontja a Kárpát-medence borvidékeinek fejlesztését célzó Schams Ferenc Terv kidolgozása.

Az eseményen tartott beszédében Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a szerződés aláírásának kapcsán a közösségépítés jelentőségét hangsúlyozta. Mint mondta, a dokumentum aláírásával a szakemberek az összefogás és az együttműködés mellett tették le a voksukat.

A borszerződés többek között magában foglalja a szakmai együttműködést a közös tudásbázis kialakítása érdekében. A Schams Ferenc Terv keretében meghatározzák a közös stratégiai célokat és feladatokat. A szerződés igazolja továbbá, hogy a magyar állam támogatja a kezdeményezést – jegyezte meg a felvidéki szakember, majd hozzátette ‒ a szerződés értelmében tevékenységüket összhangba hozzák a magyar kormány átfogó határ menti gazdaságfejlesztési programjával, melynek köszönhetően a külhoni magyar borászok fejlesztési támogatáshoz juthatnak.

A Kárpát-medencei borászoknak már korábban is  szerveztek szakmai találkozókat Budafokon. A  most megalakult egyesület a partnerszervezetekkel közösen továbbviszi és fejleszti a Budafokon megvalósuló Kárpát-medencei Borászok Találkozója elnevezésű rendezvény hagyományait és szellemi örökségét – mondta végezetül a főtitkár.

forrásom a http://felvidek.ma/2018/01/megalakult-a-kulhoni-magyar-boraszok-egyesulete/