Újabb pálinkakóstoló volt a Rendezvényházban + FOTÓK
A Rendezvényház a borbarátoknak rendezett bemutatók után elvállalta a hazai pálinkafőzdék termékeinek megismertetésével e nemes ital, a másik hungaricumunk népszerűsítését is. A hajdújárási Maurer Csaba után pénteken este a Zamárdi székhelyű, részben német érdekeltségű Zimek Manufaktúra mutatkozott be.
A pálinka vonatkozásában két korszakról beszélhetünk, a 2008 előtti és az ezt követő időszakról. Ekkor fogadták ugyanis el a pálinkatörvényt, amely kimondta, egyáltalán mi az a pálinka, miből és hogyan készülhet, mit kell tartalmaznia, milyen kritériumoknak megfelelnie. Ami az említett időszak előtt volt, az nyugodtan feledhető. Az annak csúfolt förmedvények, esszencia hozzáadásával készült gyanús ízű és még gyanúsabb összetételű löttyök mindennek nevezetők, csak pálinkának nem. Ilyképpen nyugodtan mondhatjuk, Magyarországon igazi, jó minőségű, megbízható forrásból származó, valódi pálinkákat tulajdonképpen 3 éve készít a mintegy 110 bejegyzett pálinkafőzde, na meg, aki ért hozzá, és otthoni főzésre szánja rá magát.
A minőségről hazai és nemzetközi elismerések árulkodnak
Magyarország egyik legrégebbi (1998-ben alakult) és legtöbb pálinkafajtával kísérletező, a minőségre kínosan ügyelő főzdéjéről van szó, amelynek termékei rendre taroltak a hazai és nemzetközi versenyeken. A cég 2006-ban érdemelte ki Magyarország legeredményesebb kereskedelmi főzdéje címet, a benevezett 33 pálinkából 30 kapott valamilyen érmet (ezek közül 3 lett Champion díjas). Egy évre rá európai negyedik helyezést ért el az egyik pálinkafajtájával, 2007-ben pedig a legjobb hazai főzde lett a Zimek Manufaktúra. Van még egy 20. helyezése a World Spirit’s Award nemzetközi versenyen, meg egy tavaly megszerzett Nemzetgyőztes trófeája. Ezek csak a legjelentősebb elismerések, az összes felsorolására helyszűke miatt nem vállalkozhatunk.
Eleinte még csak bérfőzésben készültek a párlatok, de már akkor is állandó ellenőrzés mellett. 2005 decemberében pedig – szintén Zamárdiban – megnyílt a látványfőzde. A lepárlógépet Németországban a Müller cég készítette számukra, saját elképzeléseik szerint. A gép 150 literes üsttel készült, fatüzelésű, egyszakaszos és aromaerősítővel rendelkezik. Magyarországon az egyik legmodernebb lepárlókészülékek közé tartozik. Bár a minőség korábban is kiváló volt, azóta még jobbá vált. Ezt a versenyeredmények is bizonyítják.
Pálinkakülönlegesség fosókaszilvából
A Zimek termékeit Pach Gábor mutatta be. Az első csoda a fosókaszilvából (mirabella) készült, 40 százalékos, 3 éves, magozott gyümölcsből előállított nedű volt. Akkor még azt gondoltuk, nemigen überelhető ez a gazdag ízvilág, azonban gyorsan csalódnunk kellett. Megtudtuk azt is, tulajdonképpen hányfajta pálinka létezik, mert az iváson kívül az sem árt, ha tudjuk, mit iszunk, és mi miből készül. Tehát beszélhetünk gyümölcs-, érlelt-, törköly-, ágyas- és ópálinkáról, minden más csak szeszes ital és nyugodtan feledhető. E nemes italok közös tulajdonsága, hogy mind válogatott, érett gyümölcsből készül cukor és mesterséges, illetve természetes aromák, meg egyéb adalékok hozzáadása nélkül. A mézet, meg egyéb nyalánkságokat felejtsük el, az nem pálinka, hanem általában hamisított mézből és rossz minőségű pálinkának csúfolt löttyből készült borzadály.
Már az elmondottak miatt sem lehet 2 ezer forint alatt fél liter, valódi, jó minőségű itókát vásárolni, illetve lehet, de az nem az igazi, hiszen csak a jövedéki adó közel 1000 forint és akkor még az áfáról meg az egyéb költségekről nem is szóltunk.
Gábor elmondta, a gyümölcsök egy része saját birtokukon terem, a többit általában ők is vásárolják, kínosan ügyelve a minőségre és az áru frissességére. A vadon termő alapanyagokat, amilyen a csipkebogyó, bodza, galagonya, mirabella, többnyire idénymunkásoktól szerzik be, akik az erdőben szedik ezeket a bogyós gyümölcsöket.
Mitől lesz jó a pálesz?
A pálinka elsősorban attól lesz jó, hogy jó alapanyagból, tehát se nem túl érett, se nem túl zöld gyümölcsből készül. A földről fölszedett, sáros, félig rohadt, penészes gyümölcsöt el kell felejteni, ezekből nem készíthető minőségi párlat. A második pohárka már bogyózott szőlőből készült. Amíg egy liter jó borhoz 1,4-1,5 kilogramm szőlő szükséges, addig azonos mennyiségű pálinkához 7-9 kg kell, más gyümölcs esetében pedig még több, málnából például 30-35 kilogramm. A harmadik pohár nektár törkölyből készült, de mint megtudtuk, nem úgy, hogy a szőlő szárát is belepréseljék, az régebben volt divat. Mint ahogyan az is, hogy belehajigálnak a cefrébe rossz bort, seprőt, ecetes bort, sok mindent azzal a felkiáltással, hogy ez a fajta nedű sok mindent elbír. Hát nem. Ugyanolyan gondos törődést igényel, mint az összes többi pálinkának való cefre.
Az elmúlt 3 esztendőben 4 milliárd forintot osztottak ki a pálinkástársadalom között, kiépültek a különböző támogatásokból finanszírozott, számítógéppel vezérelt, csilivili főzdék, mégsem készül mindenhol jó minőségű végtermék. Tehát a szakértelem, a gyártási technológia ismerete, a kísérletező kedv legalább annyira fontos, mint a pénz és a piac felvevőképessége. A pálinkamester szerint sokkal ízletesebb pálinka készül, ha előzőleg kimagozzák a gyümölcsöt. Ő nem bohóckodik az egyes szakértők szerint szükségesnek tartott 10 százalék mag hozzáadásával, viszont ízlés dolga, ki hogyan szereti.
Az est fénypontja
A 4 hónapig eperfahordóban érlelt aranyszínű szilvórium teljesen más ízű volt, mint a megszokott, hagyományos eljárással készült szilva, viszont a következő nedű, a fekete ribizli ízére emlékeztető kései meggy már valóságos csoda volt. Az idei versenyen az 1800 párlat közül a 26 benevezett magyar pálinkafőzde 5 terméke kapott csak maximális 20 pontot, ez volt az egyik. Messze megérdemelte, e sorok írójának ízlése szerint is ez volt az est fénypontja. Amit még tudni kell róla, magában ez a fajta meggypálinka markáns, erős íze miatt élvezhetetlen, ezért általában keverik más gyümölcsökkel, ennek is 85 százaléka volt szőlőpálinka és csak 15 meggy. Tavalyelőtt a cég 220 tonna gyümölcsöt dolgozott fel, az elmúlt év viszont annyira rosszul sikerült, annyira silány volt a gyümölcs minősége, hogy alig 60 tonnányi került a kazánokba. Gábor meggyőződése, hogy fel kellene tüntetni a palackokon a pálinkák évjáratát, mert szerinte, ahogyan a boroknál számít, úgy a pálinkák esetében sem mellékes, milyen minőségű volt az az évi gyümölcstermés.
Legyünk rá büszkék
A közönség által kóstolt utolsó pohárka egy nőknek mondható ital volt annak ellenére, hogy alkoholtartalma jóval meghaladta az addig ízlelt pálinkák százalékarányát. A málnából készült párlat valódi ínyenceknek való. Íze, kellemes zamata, selymessége semmi máshoz nem hasonlítható, pedig a megszokott 40 százalékos nedűkhöz képest ez 55 százalékot mutatott. A cégnek mindössze 5-6 terméke van, amely hasonló erősségű. Kérdésre válaszolva, hogy melyik gyümölcsből készíthető el a legfinomabb párlat, Gábor a vadon termőkre voksolt, a sajmeggyre, a vadőszibarackra, a madárberkenyére, a mirabellára. A kései meggyel ők kezdtek el először kísérletezni, ma már többen is csinálják. Ki szeretnék próbálni, milyen alapanyagnak bizonyulna a dió vagy az egres, aztán ha beválik, akár nagyban is lehetne készíteni belőlük az új ízvilágot rejtő pálinkát.
A világon annyi mindenből készül szeszes ital, alkoholpárlat, világhírűvé vált a kukoricából, krumpliból, gabonából, rizsből, borókabogyóból előállított itóka, sőt még a mexikóiak is bevágódtak a gyomnövényükből nyert tequilával. A 100 százalékban gyümölcsből készült pálinkának viszont nincsen párja, hiszen ennél tisztább, nemesebb italt aligha lehet előállítani. Ha többet is iszunk belőle, garantáltan nem fáj a fejünk másnap, nem lehetünk tőle rosszul. Ahogy a pálinkamester is fogalmazott, igyuk, kóstolgassuk, vegyük észre a különbségeket, és mindenek előtt legyünk rá büszkék.
