A ritkábbnál is ritkább pillanat! Teljes az egyetértés! Ötpárti összefogással tíz parlamenti képviselő - minden frakcióból kettő - törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésbe a pálinkáról. Ebben meghatároznák, milyen feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió által is hungarikumként elismert tradicionális termék elnevezését használni lehessen. A jogszabály kiterjed a törkölyre is.
zent Miklósnak a lepárlók védőszentjének ünnepén benyújtott törvényjavaslat a kizárólag Magyarországon termett alapanyagból és Magyarországon meghatározott eljárással előállított terméknek a védelmét szolgálja, amely termék méltó jelképe lehet hazánknak. A törvényjavaslat kitér arra is, hogyan és milyen formában kell feltüntetni az elnevezéseket a palackok mellett a csomagolóanyagokon és a reklámkiadványokban. A benyújtó képviselők mindezeken túl szorgalmazzák a Pálinka Nemzeti Tanács létrehozását és a Nemzeti Pálinkastratégia megalkotását is.
Dr. Medgyasszy László a kereszténydemokraták szakpolitikusa az előterjesztők egyikeként joggal vélheti: ez a törvény, nemzeti értékünket védi, túlmutat a napi politikai csatározásokon. Nem téved! Káposztásmegyeren az Amstell-sörözőben a politikai szakértőbbeknél is szakértőbbek megerősítették:
„Történjen bármi, a kutya sem fog emlékezni Gyurcsányra, meg a kormányára, a pálinka azonban pálinka marad!”
MI A PÁLINKA?
Pálinkának csak azok a gyümölcspárlatok, szőlő- és szőlőtörköly-párlatok nevezhetők, amelyeket Magyarországon termett.
a) szőlő törkölyéből erjesztettek és pároltak le vagy vízgőzzel, vagy víz hozzáadása után, és amelynek illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva és maximális metilalkohol-tartalma 1000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva (szőlőtörköly-pálinka);
b) friss, magozott vagy mag nélküli gyümölcs, vagy a gyümölcs mustjának alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek, legfeljebb 86% (V/V)-os alkoholtartalomra párolva. A párlat illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl, maximális metilalkohol - tartalma 1000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva . Csonthéjasok párlatában a hidrogéncianid-tartalom legfeljebb 10 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva (gyümölcspálinka);
c) szőlő vagy a szőlő mustjának alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek , legfeljebb 86% (V/V)-os alkoholtartalomra párolva . A párlat illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl, maximális metilalkohol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva (szőlőpálinka) és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
Kivonatolással és lepárlással készült termék nem nevezhető pálinkának, még akkor sem , ha a kivonatoláshoz használt alkohol megfelel a pálinkára vonatkozó előírásokban foglaltaknak.
Kisüstitől a mézesig
1. Kisüsti pálinka: az a gyümölcs-, szőlő- és szőlőtörköly-pálinka, amelyet legfeljebb
b) a termőhely megjelölésével, amennyiben a pálinka kizárólag az adott termőhelyről származó gyümölcsökből, szőlőből vagy szőlőtörkölyből készült. 2. Aszútörköly-pálinka és szamorodni-pálinka: az a szőlőtörköly-pálinka, amely igazolhatóan 100 %-os mértékben kizárólag Tokaj-hegyalja történelmi zárt borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszútörkölyből vagy szamorodni bor készítéséhez felhasznált szőlőtörkölyből készült .
Törkölypálinka készítésénél borseprő is felhasználható úgy, hogy
Az érlelés időtartamát, a tennék korát a címkén fel lehet tüntetni és utalni lehet a fahordó anyagára is. 4. Ópálinka: az a gyümölcs, szőlő- és szőlőtörköly-pálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén ellenőrizhető módon dokumentálni kell.
5. Vegyes szőlőtörköly-pálinka : A különböző fajta szőlőtörkölyök együttes lepárlásával előállított párlat. Az összetevőket a pálinka készítéséhez felhasznált szőlőtőrkőlyök mennyisége szerinti százalékos arányban a címkén fel kell tüntetni.
6. Vegyes gyümölcspálinka: A különböző fajta gyümölcsök együttes lepárlásával előállított párlat. Az összetevőket a pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcsök mennyisége szerinti százalékos arányban a címkén fel kell tüntetni .
7. Vegyes törkölypálinka: gyümölcs- és szőlőtörköly-pálinkák bármilyen arányú elegyítésével készített pálinka . A vegyes törkölypálinka megnevezést világosan és jól láthatóan minden egyéb minősítő jellegű kifejezés nélkül a címke egy feltűnő részén kell feltüntetni A felhasznált pálinkákat térfogatuk szerinti százalékos arányban a címkén fel kell tűntetni.
8. Gyümölcságyon érlelt pálinka, vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig . A gyümölcságy a párlat fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ez esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető.
9. Mézes pálinka-likőr: az olyan párlat, melynek alkoholtartalma 100 %-ban pálinkából származik, de azt Magyarországon termelt tiszta mézzel ízesítették, és szárazanyagtartalm a meghaladja a 10 gr-ot.
10. Mézes vegyes pálinka-likőr: A nem homogén pálinkák felhasználásával el őállított mézes pálinka-likőr.
Pálinka készítéséhez nem használható íz harmonizáló adalékanyag, vagy színezék, valamint virág sem. Pálinkát előállítani, csomagolni, tárolni, szállítani és forgalomba hozni úgy kell, hogy az ital szennyeződésnek, fertőzésnek, romlásnak ne legyen kitéve. Pálinka és gyűmölcspárlat készítésénél felhasználható adalék- és segédanyagok : enzimek, melyek a pektinbontást, a feltárást segítik elő; savak, melyek a cefre savvédelmét szolgálják (citromsav, borkősav, kénsav, foszforsav, tej sav), derítőszerek (bentonitok, MgO, aktív szén); műgyanta a nehézfémek (réz, vas) eltávolítására; az érlelés során felhasználható segédanyag: fahordó.forrásom a http://www.gondola.hu/cikkek/58964
