| Alzheimer-kutatás és tokaji bor | |||
| A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség "Fejlesztési Pólusok és klaszterek a gyakorlatban - nemzetközi példák, hazai megvalósítás" címmel tartott nemzetközi konferenciát Lillafüreden. A rendezvény célja az volt, hogy nemzetközi és hazai szakértők segítségével bemutassa a legsikeresebb nemzetközi pólus- és klaszterfejlesztési modelleket, tájékoztatást nyújtson a magyar Pólus Programról és lehetőséget adjon a szakmai véleménycserére. A konferencián részt vett Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, és Bajnai Gordon önkormányzati is területfejlesztési miniszter. A 2005-ben elindult Pólus Program lényege, hogy olyan versenyképességi központok, azaz pólusok alakuljanak ki az országban, amelyek a területeiken működő vállalkozások, kutatási-oktatási intézmények fejlődése révén egy-egy szakterületen nemzetközi szinten is jelentős pozíciót érnek el, és ezáltal számottevő mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez. A nemzetközi tapasztalatok alapján kidolgozott program megvalósításához az Új Magyarország Fejlesztés Terv pályázatai nyújtanak anyagi segítséget. Magyarországon Budapestet, Debrecent, Győrt, Miskolcot, Pécset és Szegedet jelölték ki pólusvárosnak, míg Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési társközpontok. Klaszterek a versenyképességért A kormány a programtól azt várja, hogy a vállalkozások a hálózatosodás és klaszteresedés, valamint a kutatói és az egyetemi szférával való kooperáció révén elérik azt a méretet, amely az európai szintű versenyképességhez szükséges, és a magas hozzáadott értékű, exportorientált tevékenységek erősödésén keresztül jelentősen növelik az egész magyar gazdaság versenyképességét. A programtól azt várják, hogy 2013-ra országosan 5-10 sikeres klaszter jöjjön létre, ezek európai szinten is mérhető piaci részesedéssel bírjanak, szervesen kapcsolódjanak a globális iparági értékláncba, megerősödjön a KKV-szektor, javuljon a foglalkoztatottság szerkezete és a pólusvárosokon keresztül erősödjön a régiók szerepe. Csaknem ezer milliárd euró Danuta Hübner a konferencián mondott hozzászólásában arról beszélt, hogy a világ egyetemeiről szóló felméréseket látva kiderült, hogy a globális első tíz között nincs európai egyetem, és az innovatív vállalatok között sem tolonganak az európai cégek. Az európai biztos szerint ezért is kell átalakítani a Lisszaboni stratégiát, a tudásalapú társadalom kialakítását kiemelve. Ennek érdekében tárgyalásokat indítottak a tagállamokkal, mert 990 milliárd eurót kívánnak befektetni erre a területre, ami háromszor annyi, mint az előző ciklusban. Pénz, stratégia és a multik Az európai biztos szerint pénzre is, de elsősorban stratégiára van szükség, hogy a tudomány eredményeit a piacon tudjuk kamatoztatni, aminek nem csak európai, hanem regionális szinten kell megjelennie. Danuta Hübner fontosnak tartja, hogy a regionális pólusközpontok új módszereket jelentenek a területek közötti különbségek csökkentésére is. Egy-egy multinacionális cég pedig megadhatja a lehetőséget, hogy egy-egy térség kisvállalkozásai a beszállítói lánc résztvevővéjé válhassanak. Pármai sonka és tokaji bor Bajnai Gordon szerint a program a tudásgazdaságról szól. A miniszter kiemelte, hogy meg kell találni az Európai Unión belül azokat a szakágazatokat, amelyek versenyképesek lehetnek. A sikeres pólusok egyik alappillére az ágazati specializáció, mert nem tudunk mindenben jók lenni. Mindenkinek el kell dönteni, hogy miben akar fejlődni, és az erők koncentrálása érdekében kell klasztereket létrehozni. Ez manapság már azt jelenti, hogy nem biotechnológiával, hanem azon belül pl. Alzheimer-kutatással kell foglalkozni a versenyképességhez. Nem csak az űrtechnológia, hanem a Pármai sonka, vagy a tokaji bor is sikeres klaszter lehet. Pólusvárosok mint tudásközpontok A legfontosabb a fejekben lévő tudás, ezért is kell a pólusvárosoknak a tudásközpontok köré szerveződniük. A városok szerepe a vonzó, dinamikus, inspiráló környezet megteremtése azért, hogy az okos emberek ott maradjanak. A pólusprogram nem városfejlesztési, hanem gazdaságfejlesztési program, ezért kell klaszterekre alapozni, amelyeknek úgy kell pályázniuk, hogy tudják igazolni, valamit már tettek. Az elitnek óriási szerepe van abban, hogy az ország fejlődését merre viszi, Magyarország vállalkozásainak, egyetemeinek, városainak elitje a pólusokban van. Az ország fejlődésének két ellensége a csodavárás, és a reményvesztettség. Piac és kockázatok A miniszter szerint a jó projekteknél megjelenik a magántőke, hogy megjelenhessenek a piaci szempontok, ne költségvetésen alapuljanak, és legyen bennük kockázatmegosztás. Az egyetemek számára sosem látott források állnak rendelkezésre, de feltétel a fenntarthatóság, alkalmazkodás a piaci igényekhez. A kutatásfejlesztési pályázatoknál a magánszektor pályázhat, de 25 százalékot köteles egyetemen, vagy kutató intézetben elkölteni. |
