 Azok pálinkáznak, akik nem a fociról beszélgetnek, hanem eszmei és talán politikai dolgokról. Igen terjed a pálinkaivászat például a közgázhallgatók között, és ott is a lányok körében, de lehet, hogy ebbe Budapesten belejátszik a Zwack-ház közelsége is.
egáll az ütő a magyarban, amikor azt hallja, hogy egy törvényjavaslatot vállvetve nyújt be az összes parlamenti párt. Nem szokott ő ilyenhez. Pedig vannak kérdések, amelyek fölött nem tépi egymást kormány és ellenzék, lásd például a képviselők költségtérítése. Vagy ami e héten történt, hogy egyhangúan szorgalmazzák a Pálinka Tanács létrehozását. Pénz persze ez utóbbiban is van. Miért van szükség Pálinka Tanácsra, mi lesz a feladat – kérdeztük Soós Kálmánt, a Népszabadság ZRT által kiadott „A legjobb pálinkák 2007” topkiadvány szerkesztőjét. És ha már a témánál voltunk, az élvezeti értékről is faggattuk a szakértőt. Kuruc-labanc ellentét
Két módon állítanak elő pálinkát Magyarországon, és a két iskola között gyakoriak a villongások. Az egyik módszer az úgynevezett bérfőzés, amikor is a megrendelő a hullott gyümölcsből nyert cefrét elviszi a főzdébe, ahol pénz fejében rézborítású üstökben elkészítik neki a kisüstit, amit aztán szépen elszállít. A kereskedelmi főzdék viszont eladásra gyártanak, ide tartoznak a pálinkaházak is. A két tábor közötti vita egyik oka, hogy a kereskedelmi főzdék úgynevezett tornyos vagy oszlopos, német rendszerű berendezéséből eredő párlat finomítottabb és illatosabb, míg a kisüsti szerényebb hatást gyakorol az orra, de rajongói szerint teltebb és árnyaltabb az íze. Mivel az illatos pálinka német gyártási módszerrel készült, a kisüsti-pártiak – akik szerint az ő kedvencük az igazi magyar feles – kurucos indulatokat táplálnak az elnyomók iránt. A versenyeken ugyanis elsősorban a kereskedelmi főzdék termékei viszik a díjakat, a termék eladásánál pedig fontos szempont, hány érmet nyert – tudom meg Soós Kálmántól. Óvják és védik
Abban a percben, hogy beléptünk az EU-ba, a pálinka, mint fogalom védetté vált. Csak Magyarországon, illetve négy osztrák tartományban és négy kisebb, járás méretű erdélyi területen készült termékre lehet használni a pálinka szót az unióban – fejtegeti tovább a szakértő, majd rátér a hivatalos magyar meghatározásra: Csak Magyarországon termett gyümölcsből, meghatározott erjesztéssel és lepárlással készített italt nevezhetnek pálinkának. Aromát nem tartalmazhat, így hát elvérzik a német turistacsoportok liblingje, a kecskeméti fütyülős barack. Soós Kálmán szerint aki megszokta az aromást, az már nehezen áll át, az imént említett turistákkal is hiába kóstoltatják az echte barackot, azok már csak visszakövetelik az apokrif kecskemétit. Cukor és sav a Kárpát-medencében
– Mitől olyan különleges a pálinka, hogy védett hungarikummá vált? – kérdem. A válasz: Titka a magyar gyümölcsben rejlik, amely párját ritkító. A meleg, a csapadék és a talaj határozza meg elsősorban, hogy milyen lesz a gyümölcs, hazánk ebből a szempontból a legideálisabb helyen van, ilyen gyümölcs nem terem sehol másutt. Lehet, hogy külalakra más nemzetek gyümölcsei leköröznek minket, viszont a cukor és a sav aránya a pálinka szempontjából itt a legideálisabb. Lehet, hogy a mi körténk kisebb, foltosabb, de zamatosabb. Ezen kívül van néhány ránk jellemző eljárás, amellyel speciális ízt és illatot lehet adni. Például aszalt gyümölcsön áztatnak egy évig, ebből lesz az ágyas pálinka. A torok kéményseprője
– Étvágygerjesztő és emésztést elősegítő – magyarázza Soós Kálmán, és megjegyzi, hogy nálunk ez a második funkció még kevésbé ismert. Ritkán hajtanak fel süteménnyel pálinkát, inkább aperitifként használják. – No meg reggeli fogmosás helyett – teszem hozzá rém rosszindulatúan. – Nonono – mondja a szakértő –, azért annak célja van. Éjszaka sok minden lerakódik a torokban, bacilusok, egyebek, ezeket szépen letakarítja a pálinka. Egy nyolcvanéves nőrokonra hivatkozik, aki 18 éves kora óta minden reggel felhajt egy kupicával, és sosem volt beteg. Jó, hetven fölött adódtak kisebb nyavalyák, de komoly nem. Eddig körülbelül kétezer fajta aromát azonosítottak a pálinkában, ezek a legváltozatosabban hatnak a szervezetre. Van, amelyiknek pszichikai, van amelyiknek energiahatása van, és van olyan is, ami a hormonháztartást befolyásolja. Melyik Vilmos a filozófus?
– A filozofikusabb hajlamúak szeretik a pálinkát – mondja Soós Kálmán. –Azt ugyanis nem lehet vedelni, úgy nem élvezet, hanem ínyencként kell kortyolgatni, kóstolgatni és elkülöníteni benne egymástól az illat- és ízanyagokat. Azok pálinkáznak – folytatja –, akik nem a fociról beszélgetnek, hanem eszmei és talán politikai dolgokról. Igen terjed a pálinkaivászat például közgázhallgatók között, és ott is a lányok körében, de lehet, hogy ebbe Budapesten belejátszik a Zwack-ház közelsége is. Egyébként – jegyzi meg –, a legújabb Zwack-reklámok arca (aki nem más, mint az ifjabb tulaj) például egy filozofikus hajlamúnak látszó értelmiségi típus. Ebben a körben próbálják a pálinkát népszerűsíteni, azért is, mert a minőségi ital nem olcsó: egy mutatós, keskeny üvegnyi öt-hatezer forintba is kerülhet. (Pechemre nekem erre pont az a reklám ugrik be, amelyben két arc rendel pálinkát, egy jól fésült, öltönyös menedzser és bölcsészgyanús, hosszú hajú fiatalember, ez utóbbi gyönyörű szemekkel, de hát mióta fussa a bölcsészeknek drága piára?) Berkenye, ribizli, fürtös meggy, japán szilva
– A ribizli meglepett, mindenkinek ízlett, de én kesernyésnek és rossz ízűnek találtam – kezdi sorolni Soós Kálmán, amikor konkrét ízélményekről kérdezem. Viszont nagyon megtetszett neki egy meggypálinka. A paraszti kultúrákban nem foglalkoztak meggypárlattal, mert macerás ügy: a magot ki kell szedni, mivel tele van ciánnal. Kivéve Szabolcs-Szatmár megye, ahol viszont aratópálinkaként itták, hiszen a korán érő gyümölcsöt aratásra már fel tudták dolgozni. Ott egy ifjú ember egy kutatóintézeti körrel együtt kitalálta, hogy kipróbálnak egy magyar nemesítésű meggyet, jelesül az újfehértói fürtöst, ráadásul ágyasították is, azaz fél évig meggyen érlelték – na, az a pálinka, mondja a szakértő, az igen. Viszi is sorban a díjakat.
Elismeréssel beszél a japánszilva-pálinkáról, Lajosmizsén, Japánból hozott fákon termesztik a hozzávalót. Arra, hogy szinte minden gyümölcsből lehet párlatot készíteni a berkenyepálinka a legújabb példa, amely most nyert díjat Ausztriában. Bele a világba
A Pálinka Tanács feladata lesz az is – az eredet- és minőségvédelmen túl –, hogy egyengesse a magyar pálinka útját a világban. Elsősorban az északi népeknél és Ausztriában számíthat vevőkörre. – Sok pénz kell ahhoz, hogy egy terméket be lehessen vezetni idegen országban – mondja Soós Kálmán. – Régebben a Zwackon kívül nem voltak olyan cégek, amelyek megengedhették maguknak a külföldi reklámot. Most már hat-nyolc olyan ház is van, amelyik sikeresen bemutatkozott, és rendszeresen szállít Hollandiába, Ausztriába vagy Németországba.
forrásom a http://www.168ora.hu/cikk.php?id=9745 |
