Forradalom, rokfort, ipari szesz - interjú José Bovéval, és a McDonald's rombolás videója!
Ismét a börtönbe készül az őstermelő fenegyerek
José Bové 1953 június 11-én született egy Talence nevű kisvárosban, Bordeaux mellett. Gyermekkora egy részét külföldön, többek között az Egyesült Államokban töltötte, szülei ugyanis kutatóként dolgoztak több egyetemen is. Középiskolába már Párizsban iratkozott be, ahonnan nemsokára el is tanácsolták non-komform nézetei és drogozás miatt. Azért csak leérettségizik, majd egyetemre is megy, a katonai behívó elől azonban külföldre költözik.
Nevét először 1976-ban ismerték meg Franciaországban, amikor többekkel együtt „megrohamoz” egy katonai bázist, tiltakozásképpen, hogy annak bővítése miatt kisajátították a helyi birkapásztorok földjeit. A bázis bővítése végül elmarad, Bové pedig maga is birkatenyésztésbe, sajtkészítésbe fog. 1987-ben megalakítja a Confédération Paysanne nevű érdekvédelmi szervezetet, amely elleni a génmódosítást, és a bio termelés elterjesztéséért küdz. 1995-ben a Greenpeace hajóján tüntet az atomfegyverek ellen.
Maradt radikális, de már indul a választásokon is Maradt radikális, de már indul a választásokon is
Legemlékezetesebb akciójára 1999-ben kerül sor, amikor a Confédération nevében megrongál egy McDonald’s gyorséttermet Millauban, tiltakozásul a hormon-kezelt marhahús miatt. Az EU később import tilalmat vezet be a termékre, és amikor az Egyesült Államok válaszképpen megtiltja a rokfort bevitelét az országba, Bové repülőre ül, és Amerikába utazik – bőröndjében harminc kiló rokforttal.
2002-ben Ramallahba megy, hogy Jasszer Arafattal találkozzon, ezért az izraeli rendőrség letartóztatja. Később azt állítja, a Franciaországban elkövetett zsinagóga-gyújtogatásokat valójában a Moszad szervezi. Bové azóta is az alter-globalista mozgalom egyik vezére, legutóbb a francia elnökválasztásokon indult és 1,32 százalékot kapott.
Utálja az új technológiával előállított dömping borokat, és a legszívesebben betiltaná a forgalmazásukat; az EU-n belül teljesen szabaddá tenné a munkaerő áramlását, de szigorú vámokkal védené az egyes országok mezőgazdaságát; egyébként pedig éppen újra a börtönbe készül egy tavalyi akciója miatt José Bové. A gyorsétterem-romboló sajtkészítő a Védegylet által szervezett Globfest keretében járt Budapesten, és a Medosz szálló szocreál büféjében adott interjút lapunknak.
Gondolkozz globálisan, egyél lokálisan!
Legutóbb a francia elnökválasztás kapcsán hallhattunk önről. Elégedett az elért 1,32 százalékkal?
Igen. Ez volt ugyanis az első alkalom, hogy egy civil szervezet részt vehetett az elnökválasztáson. A legfontosabb az volt, hogy három hónapon keresztül beszélhettünk az emberekhez a tévé- és rádió csatornákon, az újságokban. Olyan témákat emelhettünk be a kampányba, amelyekről soha nem volt szó korábban. Ez volt a legfőbb oka az indulásomnak, miközben persze tisztában voltunk vele, hogy nincs esélyem. De megmutattuk, hogy létezik egy másik realitás is a nagypolitikán kívül.
Régóta nem rombolt gyorséttermet, rohamozott meg katonai bázist. (Bové rövid életrajzát lásd írásunk harmadik részében.) Megváltozott volna? Vagy csak más a taktika?
Egyik sem. Tavaly is több komoly demonstrációt szerveztünk a génmódosított mezőgazdasági termékek (GMO) ellen. Elpusztítottunk néhány ültetvényt is. Ezért újra négy hónap börtönre ítéltek, bármikor megjöhet a „behívóm”, akár már holnap, ha visszautazom Franciaországba. Idén eddig kétszer álltam bíróság előtt. Mi nem változtunk, és egyre többen vesznek részt a demonstrációinkon, úgyhogy megyünk is tovább. De a civil akciók mellett mostantól rástartolunk a különböző választásokra is. Kétfrontos küzdelmet nyitunk.
Nem riasztja el a börtönbüntetés (Fotók: Járdány Bence) Nem riasztja el a börtönbüntetés (Fotók: Járdány Bence) Mennyi időt töltött eddig börtönben?
Nem tudom pontosan. Négyszer kellett eddig börtönbe vonulnom. De ha csinálsz valamit, csináld komolyan.
Az „élelmiszer szuverenitást” hirdeti, ugyanakkor azt mondja, támogatja a világpiacot is. Hogy teremt a kettő között szintézist?
Az világos, hogy enni mindenkinek kell. De a szabad kereskedelem nem jelent mindenre megoldást. A mezőgazdaságban például semmiképpen. Különben is a világ élelmiszereinek mindössze 10 százaléka vándorol az országok között. Az élelmiszertermelés tipikusan olyan, hogy a helyben élők táplálására szolgál. A közszolgáltatásoknak szintén a helyiek kezében kell maradniuk. Elfogadhatatlan, hogy vízkészletek magántulajdonba kerüljenek például. Más területeken működhet a világpiac, de ezeken nem. Ezért gondoljuk úgy, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnek meg kellene változtatnia a szabályokat.
A francia parasztok viszont egy csomó támogatást kapnak termékeik exportálásáért. Egy magyar bortermelő is nehezen küzd meg az agyontámogatott, olcsó francia borokkal. Ön elvenné ezeket a támogatásokat?
Az EU közös agrárpolitikája (CAP) most úgy rossz, ahogy van. A támogatások 80 százalékát a termelők kevesebb, mint ötöde teszi zsebre. A tizenkét újonnan csatlakozott ország valóban kevesebb támogatást kap, mint a régiek, és ez nagyon rossz. Ezeknek az államoknak kevesebb támogatás áll a rendelkezésére, mint annak idején Spanyolországnak, Portugáliának, Görögországnak, és Írországnak. Ez nem fair, ezért is utasítjuk el a CAP-ot jelenlegi formájában. A másik, hogy a CAP alapvetően az ipari méretű termelést, és az exportot támogatja. Ez rossz a világ többi részén élő termelőknek. Az EU és az Egyesült Államok exporttámogatásaival az ő lehetőségeiket tesszük tönkre, miközben saját termelőikkel sem bánnak egyenlően.
Hogy változtatnának? Minden ország vezessen be magas védővámokat a külföldi termékekkel szemben?
Minden országnak védenie kell a saját mezőgazdaságát a dömping ellen. Ez az első lépés az „élelmiszer szuverenitáshoz”. A második: minden termelőnek a valódi árat kell kifizetnie a termékeiért. Európában nem fizetjük meg a megtermelt élelmiszer valódi árát, ugyanakkor támogatást adunk a termelőknek. De ez nem megoldás. Ezek után külön lehet támogatni a kis területen, környezetbarát termelést folytató gazdákat. De nem azért, hogy ebből legyen bevételük, hanem, hogy fenntartsunk ilyen termelési formákat. Tovább kell lépnünk az ipari élelmiszer-termelésen. Ezzel a fogyasztók sem elégedettek, foglalkoztatási gondokat okoz és a környezetet is tönkreteszi.
Mit szól hozzá, hogy az EU külön fizet a szőlők kivágásáért?
Ez egy őrültség. 400 ezer hektárt akarnak így kivonni a szőlő- és bortermelésből. Mindezt azért, mert az ipari körülmények között előállított borok az egész világot elárasztották. Pedig ez nem is bor. Én csak „vino kólának” nevezem, mert nem sokban különbözik attól a löttytől, mint amit ön is iszik. (Az árnyalatokra nem elég érzékeny riporter nem általlott kólát inni az interjú közben, míg Bové szigorúan szénsavmentes ásványvizet rendelt, melyet ugyanaz a kólagyártó forgalmaz – a szerk.) Az egész világon ugyanolyan az íze – éppen, mint a kólának. Ez csak valami ipari termék, nem is lenne szabad bornak nevezni. A világkereskedelmi szabályok sajnos éppen ezt támogatják.
A múlt héten Londonban töltöttem néhány napot, és tapasztalataim szerint ott kezd kifejezetten divatossá kezd válni a bio termékek fogyasztása. A város tele van ilyen ételeket árusító büfékkel, éttermekkel, majdnem minden kocsmában kapni „organic” feliratú cidert. Örül ennek a tendenciának?
Örülnék, ha ezzel párhuzamosan egyre több és több paraszt kezdene bio termelésbe. De ez még koránt sincs így, ráadásul a bio piac is egyre inkább néhány nagy cég befolyása alá kerül, amelyek erejüknél fogva letörik az árakat, és nem fizetik ki a gazdák valós költségeit sem.
Megszüntetné a munkaerőpiaci-korlátozásokat az EU-n belül?
Az unión belül mindenkinek szabad mozgást kell biztosítani. De a kelet-európai vendégmunkásokat éhbérért foglalkoztatják például a spanyol, francia, vagy olasz mezőgazdaságban. Az emberek olyanok, mint a rabszolgák. Ha már nagy EU-t akartunk, ezeknek az embereknek is meg kell adni azt a fizetést, amit az adott ország lakói kapnak.
Tudja már, mi lesz a következő akciója, amivel a címlapokra kerül?
Még nem. Talán majd ha börtönbe kell vonulnom, csinálunk valamit. De nem csak a média kedvéért szervezzük ezeket a demonstrációkat.
Készít még rokfort sajtot?
Sajtot készítek a farmomon, de nem rokfortot. És joghurtot is. De csak helyi eladásra.
forrásom a hirszerző.hu
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2007.06.17. 19:06
Utálom a dömping borokat! - 2007.06.17
Címkék: bor globalizáció kivágás borászat szőlő vino kóla josé bové
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://borhirek.blog.hu/api/trackback/id/tr83100552
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.